Induktív érvelés – Wikipédia

Mint a kovetkeztetes

Következtetés A következtetés kutatása azzal foglalkozik, hogy az emberek hogyan érvelnek — nem a meggyőzés és a befolyásolás szempontjából, hanem csak az érvek helyességének szemszögéből —, és hogy vajon az emberi gondolatmenet mennyire hasonlít a formális logika által javasolt következtetésekhez. Ebben a részben röviden utalunk a formális logikára, amely a viszonyítási alapja a következtetés kutatásának.

Ezek után felvázolunk néhány tipikus következtetési hibát, majd a főbb modellek bemutatása után ismertetünk egy speciális problémát, a Wason-féle négykártya-feladatot, és a feladat kapcsán áttekintjük, hogy a következtetés kutatása milyen általános mint a kovetkeztetes küzd.

4.3. A predikбtumlogika elemei

Formális logika és következtetés Egyik muzulmán sem keresztény. Egyik buddhista sem muzulmán. Tehát egyik buddhista sem keresztény. Ez a következtetés helyesnek tűnik. Nézzünk azonban egy másik példát! Egyik hüllő sem emlős.

giardiasis felnőtteknél a bőr tünetei féregkezelési program

Egyik macska sem hüllő. Tehát egyik macska sem emlős. Utóbbi következtetés nyilván helytelen, ám a mondatok szerkezete azonos az első következtetéssorunkkal. Nem is olyan könnyű felismerni a hibás következtetéseket.

Lehet, hogy az első következtetésünkkor a konklúziónk igaz volt, ám maga a következtetés helytelen. A fenti következtetésekben a kiindulási pont, az első két mondat a premisszák, míg a harmadik mondat a konklúzió.

Magát azt az eljárást, amelynek segítségével a premisszákból a konklúzióra jutunk, következtetésnek nevezzük. A filozófia és a matematika régóta foglalkozik azzal, hogy hogyan tudunk mint a kovetkeztetes olyan formális rendszert kialakítani, ahol helyes állításainkból további helyes állításokra juthatunk. A levezetés szabályainak függetlennek kell lenniük a konkrét tartalomtól, vagyis csak a kijelentések formájára támaszkodnak.

Ezért is nevezzük formális logikának. Számos logikai rendszer ismert mint a kovetkeztetes használatos. A formális logika részletei iránt érdeklődők számára Ruzsa Imre és Máté András tankönyve lehet jó kiindulási pont.

A mint a kovetkeztetes leginkább három típusú kijelentéssel találkozunk majd. Az ilyen mondatokra épülő feladatokban az a kérdés, hogy a kötőszavak hogyan viselkednek, és a tagmondatok igazságértékéből hogyan következtethetünk az összetettebb mondatok igazságértékére, miközben a tagmondatok belső szerkezetével nem foglalkozunk.

A betűkkel jelölt részek belső szerkezetét ismét figyelmen kívül hagyjuk.

A matematikai logika a szimbolikus logikából különült el; elsősorban az elsőrendű nyelvek szintaktikájával tkp. Érdeklődési körébe tartozik még a rekurzív függvények elmélete kiszámíthatóságelméletde az utóbbi manapság már inkább a számítógéptudomány része.

A logikai feladatok fenti csoportosítását inkább a pszichológusok preferálják, így a különböző feladattípusokat megkülönböztethetik, ám ez a rendszer nem fedi a formális logikai, matematikai és filozófiai szempontokat.

A pszichológia számára a formális logika mint normatív elmélet jelentett viszonyítási pontot.

  • То есть… как ты их вскрываешь.

  • A férgek édességet akarnak
  • Это была хорошая весть: проверка показала код ошибки, и это означало, что «Следопыт» исправен.

A formális logika azt állapítja meg, hogy hogyan kell helyes következtetésekre jutni, és ebből kiindulva megvizsgálható, hogy az emberek képesek-e, milyen feltételek mellett és hogyan képesek helyesen következtetni. Természetesen az a kutatók célja, hogy minél több tipikus következtetési hibát feltárjanak, hiszen mint a vizuális illúziók esetében is, a szokásos tévedések a rendszer működési módjáról árulnak el részleteket.

Ennek megfelelően először néhány tipikus hibázást mutatunk be, majd áttekintjük a következtetés főbb modelljeit.

  • Logika – Wikipédia
  • Единственный исполнитель.

  • Hogyan lehet a férgeket kezelni a férgekben
  • Значит, она слышала звук выстрела Хейла, а не коммандера.

Tipikus következtetési hibák Az elmúlt évszázad kutatásai a következtetések számos tipikus hibáját tárták fel. Lássunk ezek közül néhányat! Woodworth és Sells idézi Woodworth-Schlossberg, kísérletei szerint a kvantifikációs állításokkal kapcsolatos következtetéseknél jelentkezik az atmoszférahatás: 1. Ha az egyik premisz- sza tagadó szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza állítóakkor hajlamosabbak vagyunk tagadó konklúziót levonni, még ha az helytelen is lesz.

Python - Logikai változók (Boolean)

Ha az egyik premissza részleges szemben azzal az esettel, ha mindkét premissza általános, például némely görög filozófusakkor hajlamosabbak vagyunk részleges konklúzió levonására. A figurális hatás szerint nem mindegy, hogy a kvantifikációs ítéletek premisszáiban az alany és az állítmány milyen sorrendben következnek, ugyanis ennek megfelelően módosulhat a személyek teljesítménye Johnson-Laird, Minden emlős állat. Tehát minden macska állat.

Próbáljuk meg behelyettesíteni az A, B, C betűket tetszőleges állításokkal! A mint a kovetkeztetes torzító hatása szerint, ha a következtetés helyessége konfliktusban áll a konklúzió tartalmával, akkor hajlamosabbak vagyunk a konklúzió tartalma alapján dönteni Evans, : Egyik élelmiszer sem olcsó. Egyes vitaminok olcsók.

radiológusok paraziták

Tehát egyes vitaminok mint a kovetkeztetes élelmiszerek. A fenti következtetés helyes a formális logika következtetési szabályai szerint, ám a konklúzió ellentmond a hétköznapi ismereteinknek. Egyik addiktív dolog sem olcsó. Némely cigaretta olcsó. Tehát némely addiktív dolog nem cigaretta.

Ez a mint a kovetkeztetes azonban helytelen, bár a konklúzió egybecseng az ismereteinkkel. Mindkét fenti következtetés tartalmaz konfliktust: vagy a következtetés helytelen, vagy a konklúzió mond ellent a hétköznapi ismereteinknek.

Ilyen esetekben inkább a konklúzió hihetősége alapján döntenek a személyek, vagyis az első következtetést helytelennek mondják holott logikai alapon helyesmíg a másodikat helyesnek holott logikailag helytelen.

A negációkkal is problémáink vannak. Egyrészt a tagadó mondatokat nehezebb megérteni és használni.

Induktív érvelés – Wikipédia

Másrészt egy tagadó kijelentés tagadása, vagyis a kettős tagadás okoz problémát. Érzelmi tényezők is befolyásolják a következtetést. Morgan és Morton kísérleteiben idézi Wood- worth-Schlossberg, a háborúval kapcsolatos következtetésekben több hiba jelentkezett, mint a semleges anyaggal kapcsolatos feladatokban.

Iskolázatlan személyek a premisszákat kétségbe vonják, vagy újabb premisszákat toldanak a következtetéshez, és így rossz konklúzióra jutnak.

Novaja Zemlja a messzi északon van. Milyen színűek ott a medvék? További példák magyarul is olvashatók Lurija könyvében.

hatékony parazitaellenes szerek emberek kezelésére

Az iskolázatlan személyek hibás következtetéseinek az lehet az oka, hogy a logikai feladat egy speciális műfaj a mi kultúránkban. Mint a kovetkeztetes el kell tekintenünk attól, hogy a feladat hogyan kapcsolódik a valósághoz, és csak a kijelentések zárt, absztrak világával kell törődnünk magyarul lásd Scribner, Erre a szemléletre jó tréninget nyújt az iskola.

Valóban, már egyévi iskolai tanulás után meg tudják oldani a feladatokat olyan felnőttek is, akik korábban azt nem tudták. Az indukció olyan következtetési forma, amikor egyes esetekből egy általános szabályra próbálunk következtetni.

mint a kovetkeztetes

Indukciós feladatban inkább igazolni próbáljuk a következtetésünket, mint cáfolni. Többnyire olyan eseteket keresünk, amelyek az általunk feltételezett szabályt megerősítik, és nem olyanokat, amelyek cáfolják.

Ez a mint a kovetkeztetes megfelel annak a szabálynak, amire gondoltam. Ezt a szabályt kell kitalálni, méghozzá úgy, hogy mondani kell hármas számsorokat, és mint a kovetkeztetes megmondom, hogy az adott számsor megfelel-e az általam kigondolt szabálynak, avagy sem.

Ezek mind jó példái a szabálynak. Ezek után még mindig nehéz kitalálni a szabályt, ugyanis az a következő: növekvő számsor. Így akármilyen számsor jó, amelyik növekvő sorrendbe van rendezve.

kerek féreg, ahol fejlődik zombizáló paraziták

Az igazoló példákat keresve erre sokkal nehezebb rájönni, mint ha a cáfoló példákat keresnénk. Modellek A következtetések végrehajtásának számos modelljét dolgozták ki kutatók. Alapvetően három típusba sorolhatjuk ezeket, majd bemutatunk egy olyan elméletet, amely ígéretesen integrálhatja a három modellt.

Az első szerint létezik egy mentális logika, ami magukat a formális szabályokat, a formális logikát használja. A szakirodalom leggyakrabban Jean Piaget-t említi a mentális logikai elképzelés egyik legmarkánsabb alakjaként, bár Piaget elgondolásai ettől valamelyest árnyaltabbak voltak.

Az arisztotelйszi logika korlбtai

Az elképzelés szerint a mentális logika tökéletesen megoldja a következtetési problémákat. A felnőtteknél tapasztalt következtetési hibákat a memória, a megértés, a rossz feltételezések és egyéb kognitív hiányosságok számlájára írják.

mint a kovetkeztetes

A mentális logika irányzatának egy reálisabb változata szerint a mentális logika a formális logika összes szabályát nem tartalmazza ugyan, de jó néhányat tartalmaz közülük.

Feltételezik azt is, hogy az emberek a kijelentések logikai szerkezetét mintegy elemzik, kifejtik Braine, ; Rips, Mint a kovetkeztetes az elképzelések azonban nem adnak számot arról, hogy miért hat a tartalom az emberre, miért nem támaszkodunk pusztán a mint a kovetkeztetes, legalábbis akkor, amikor ismert logikai szabályt alkalmazhatnánk.

Francis Bacon Novum Organum című munkájában fogalmazta meg azt az elméletét, miszerint a tudós feladata a tények szisztematikus gyűjtése és rendszerezése, majd ezek alapján az általános törvényszerűségek levonása. Az induktív következtetés 4 fő fázisa: Jelenségekbe vágó példák gyűjtése.

A mentális logika ráadásul nehezen cáfolható, hiszen bármilyen következtetési problémát más rendszerek hiányosságaként állít be mint például a megértés deficitjeés mivel ezeket a rendszereket nem írja le részletesen, nem tudjuk megállapítani, hogy a hibák valóban származhatnak-e a logikai következtetést végző rendszereken kívülről. A tartalomspecifikus szabályok hívei azt tartják, hogy léteznek ugyan következtetési szabályok, de azok nem olyan absztraktak, mint a formális logika szabályai.

Ezek a konkrét szabályok egyben a mint a kovetkeztetes egyfajta reprezentációi is. Johnson-Laird mentális modell elmélete szerint a premisszáknak egy integrált modellje jön létre a fejünkben Johnson-Laird, Általánosan megfogalmazva, a következtetések menete a következő.

Tartalomjegyzék

A kiinduló állítások alapján 1. Hogy mindez világossá váljon, tekintsünk egy konkrét példát, hogyan is történik a következtetés a mentális modell elmélete szerint. Mielőtt továbblépnénk, érdemes végiggondolni, hogy mi következik ebből a két állításból.

A zárójelben jelölt figurák lehetséges, de nem szükségszerűen létező személyeket jelölnek, ami itt azt jelenti, hogy az első premissza alapján lehetséges, hogy vannak olyan tanárok, akik ugyanakkor gyomor férgek énekesek.

Induktív érvelés

Vagy Minden költő énekes. Mindezek után a két premisszának alternatív reprezentációját keressük, és megnézzük, hogy ha létezik alternatív reprezentáció, akkor abból is következik-e a felvázolt konklúzió. Ebből az elrendezésből más konklúziókat kapunk, mint az előbb: Néhány énekes költő. A példa arra is rávilágít, hogy ha valaki nem találja meg mind a három modellt, akkor valamelyik érvénytelen konklúzióra juthat. Egyes kvantifikációs állítással kapcsolatos feladatokban azonban nem kell három modellt ellenőrizni ahhoz, hogy helyes konklúzióra jussunk, hanem elég kevesebbet.

Ezek a feladatok a mentális modell elmélete szerint könnyebbek, amit a kísérletek valóban meg is erősítenek. A következtetést nem szabályalapúnak szintaktikainak gondolja, hanem szemantikainak, vagyis a szavak jelentése alapján állítjuk fel a modelleket, és ez alapján vonjuk le a konklúziókat is. Mint a kovetkeztetes modelleket és a hozzájuk kapcsolódó empirikus adatokat részletesebben is ismerteti magyarul Eysenck és Keane tankönyvének megfelelő fejezete.

Kellemetlen, de valójában a tudományban szokványos helyzet, hogy több évtizedes kutatás után mint a kovetkeztetes gyökeresen ellentmondó elméletek születnek. Az egyik elgondolás szerint a különféle modelleket más-más típusú következtetési feladatokra dolgozták ki, és így más modell magyarázná meg az adatokat.