Tartalomjegyzék

A férgek típusai és jellemzőik, Laposférgek – Wikipédia

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.

Laposférgek idegrendszere és érzékszervei

Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg.

Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek. A testfolyadékot az erek szállítják, zárt keringési rendszere van a vér egy zárt csőrendszerben folyik. Nincs szíve. A háti érben előre áramlik a folyadék, a hasi érben hátra, a haránterekben lefelé.

Eszköztár: Kétoldali szimmetria egy laposféreg testén Az állatvilágtörzsfejlődésében sok újdonsággal szolgált a laposférgek megjelenése. Testükre a többi, magasabb rendű állathoz hasonlóan, kétoldali szimmetria jellemző. Ez azt jelenti, hogy a test csak egyetlen, a hossztengelyén átfektetett síkra szimmetrikus, vagyis a jobb és a bal oldali testfelük egymás tükörképei.

Több funkciója is van; tápanyagot, légzési gázokat szállít diffúzióval és az immunvédekezésben is jelentős szerepet játszik. A gilisztáknak nincsenek vörösvérsejtjeik, de vérük a férgek típusai és jellemzőik ugyanúgy tartalmaz, mint az ember vére, ezért piros színű.

Főbb megnyilvánulások

Idegrendszere hasdúclánc-idegrendszer. Idegsejtjei csoportosulnak, 2 darab dúc van egy szelvényben a hasi oldalon. Érzékszerveik egyszerűek, pár támasztósejtből és receptorból állnak, érzékszőrrel érintkeznek a külvilággal. Ezek mellett szabad idegvégződések is találhatóak az epidermiszben. Fényérzékeny sejtjeik pigmentkehely típusúak, a fény intenzitását és irányát érzékelik, a testfelszínen elszórtan helyezkednek el, de a testvégeken sűrűbben fordulnak elő.

A feji végen elkülönült fej nincs, de ún.

A szubkután férgek típusai az emberben és manifesztációikban

Kiválasztószervei kezdetleges vesécskék, minden szelvényben van egy pár belőlük. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés és visszaszívás. A testüregből a szűrés során bejutnak a vesécskébe a víz, ionok és a bomlástermékek ám a fehérjék már nem képesek átjutni és a nagyobb molekulák. Ezek a vesécskék végén lévő csillós tölcséren át jutnak be.

megbízható kezelés a paraziták számára

Ezután az elvezető csatornába kerülnek, ahol megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba. Közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris A bélcsatornája 3 szakaszos.

Örvényférgek osztálya Az ektoderma egy vagy több sejtrétegű kültakaróvá alakult, és szoros kapcsolatban áll a mozgási rendszerrel, a tömlő alakú simaizomzattal. Ez az egységes bőrizomtömlő, amely az állatok testfalát képezi. A csalánozók ősbélürege bélcsatornává fejlődött tovább. A hasi oldalukon található szájnyílásukon veszik fel a táplálékot, amely az előbélbe garat kerül.

Az előbél részei: szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső, begy itt puhul és raktározódik a táplálékgyomor itt aprítódik a táplálék. A középbélben emésztő enzimek feldarabolják a táplálékot, egy része a vérbe a férgek típusai és jellemzőik. Az utóbél része a végbélnyílás, itt távozik a táplálék az állatból.

a férgek típusai és jellemzőik

Bőrlégzéssel lélegeznek, vagyis a bőrön át jut be testükbe az oxigén, a légzési gázokat a vér szállítja. A kevéssertéjű gyűrűsférgek szaporodása lehet ivaros és ivartalan.

Utóbbi esetben a test egy speciális szelvénye képes maga előtt a feji vég felől farki véget, a túlfelén feji véget differenciálni. A kevéssertéjű gyűrűsférgek hímnős állatok.

a férgek típusai és jellemzőik

Az ivaros szaporodás a törzsben nagyon változatos. A női ivarszerv részei: páros petefészek — csillós tölcsér — petevezető, ondótartály.

Laposférgek

A hím ivarszerv részei: 2 pár here — 3 pár ondóhólyag — csillós tölcsér — 2 pár kivezető cső — egy ondóvezetőben egyesülnek. Kölcsönös megtermékenyítés jellemző.

Galandféreg

Ilyenkor egymás ondótartályába ürítik spermiumaikat. A nyereg mirigyhámsejtjei által termelt váladékgyűrűben megy végbe a megtermékenyítés — az állat ebből kihátrál, először a petesejteket, majd az idegen ondót üríti ebbe a váladékgyűrűbe. Ahogy a feji vég elhagyja a gyűrűt, az bezárul, és petecsomóvá kokonná szilárdul. Fejlődésük közvetlen, első táplálékuk a kokon anyaga.

Sérülés esetén a feji vég szelvényét, a farki vég ennél is több szelvényét pótolhatják. Az állat perisztaltikusan mozog féregmozgás. A sertékkel rögzítve magát hosszanti és körkörös izmait váltakozva megfeszítve képes ilyen mozgásra.

Dirofilaria és a Morgellon vírus

Az állat külsején hámszövetek találhatóak egyrétegű hengerhám. A földigiliszta fontos szerepet játszik a talaj porhanyósításában, átszellőzésének javításában kedvezőtlen anaerob bomlási folyamatok, jelentős szervesanyag-veszteség elkerülésea növényi maradványok bontásában. Mészmirigyük a táplálék Ca-tartalmát kristályokban választja ki amik járataik falát szilárdítjákezáltal kedvezően befolyásolják a talaj-ph-t.

A kevéssertéjű gyűrűsférgek közé tartozik. Egyéb ismertebb gyűrűsférgek között említhető az orvosi pióca Hirudo medicinalis és díszhaleleségként tenyésztett közönséges csővájó féreg Tubifex tubifexilletve az étkezési célra is felhasznált, sőt egyes ázsiai vidékeken ilyen célból ugyancsak tenyésztett koreai péniszhal Urechis unicinctus.

a férgek típusai és jellemzőik