Pioca gyurusfereg, Bevezetés az állattanba
Tartalom
Gyűrűsférgek Az állatvilág evolúciójában az újabb fejlődési szintet a szervek kialakulása, majd egyre bonyolultabbá válása jelenti, mert így növelhető leghatékonyabban az alkalmazkodás, a specializálódás révén.
Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.
A gyűrűsférgeknek már vannak szerveik, szervrendszereik. Ez oda vezetett, hogy az ősi gyűrűsférgek már pioca gyurusfereg váltak egy új élettér betöltésére, a szárazföldi életre, de még a ma élő szárazföldi leszármazottaik is csak nedves helyeken, talajban élnek.
A férgek közül ebbe a csoportba tartózó állatok a legfejlettebbek, mert valódi testüreggel rendelkeznek és szelvényezettek, de még ősszájuk van. Pioca gyurusfereg szelvényezettség azt jelenti, hogy a főtengely hosszában a testen ismétlődő részek, testszakaszok vannak.
Az evolúció során a szelvényezettség először a gyűrűsférgeknél jelent pioca gyurusfereg a talajban történő mozgáshoz alkalmazkodva.
Külső és belső szelvényezettségük is lehet. A gilisztáknak mindkettő van. A gyűrűsférgek kültakarója hengerhám, amelyet kutikula borít. A hámsejtek között mirigysejtek vannak, amelyek nyálkát termelnek, így védik az állatot a kiszáradástól.
A hám szorosan összenőtt az alatta elhelyezkedő pioca gyurusfereg bőrizomtömlőt képez, amellyel féregmozgást perisztaltikus mozgást tudnak végezni. A hengerhámsejtek alatt egy körkörös, az alatt pedig egy hosszanti izomréteg található.
Ha a körkörös izmok húzódnak össze, az állat keskenyebb és hosszabb lesz, ha a hosszanti izmok húzódnak össze, akkor az állat pioca gyurusfereg és vastagabb lesz. Ezután a pioca gyurusfereg végén levő sertékkel kapaszkodik meg és a körkörös izmait húzza össze, ekkor megnyúlik, hosszú és vékony lesz.
Az előrenyúlt rész újból a feji végen kapaszkodik meg, és kezdődik a folyamat elölről.
- A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak.
- Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
- Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis
A földigiliszta korhadékokkal táplálkozik, a piócák többsége vérszívó, de vannak ragadozók is, mint például a lónadály. Tápcsatornájukon két nyílás: a száj- és végbélnyílás van, az emésztés sejten kívül, a bélcsatornában történik, melynek fala emésztőnedveket termel, ami lebontja a táplálékot és csak a tápanyag molekulák jutnak a vérbe.
Háromszakaszos bélcsatornájuk van. A gyűrűsférgek törzsének rendszertani csoportjai Osztály: Soksertéjűek Faj: ehető paloló, világító féreg tengerekben élnek Osztály: Nyeregképzők Faj: csővájó féreg, közönséges földigiliszta, trágyagiliszta Alosztály: Piócák nadályok.
A gyűrűsférgek törzsének két legismertebb egyede a földigiliszta és az orvosi pióca. Földigiliszta Orvosi pióca A gyűrűsférgek bélcsatornája kétnyílású, tehát van egy szájnyílásuk és egy végbélnyílásuk.